Van ez a kissé furcsa és kifejezetten nehéz, hibrid műfaj: a krimikomédia. Nem lehetetlen jól csinálni, de kétségtelenül két olyan zsáner elemeit építi össze, amik elég távol állnak egymástól, hiszen a krimi drámai, tragikus, a komédia pedig könnyed, vicces. De van egy közös pont, mivel mindkettő katartikus élménye a megkönnyebbülés: a komédia nevetéssel oldja a feszültséget, a krimi meg az által, hogy fény derül az igazságra. Szóval, ha innen nézzük, mégsem olyan nehéz műfaj – viszont pokoli nehéz jól csinálni.

Gyilkolni könnyű

Ha jobbféle krimikomédiát keresünk, akkor mindjárt ott az 1976-os Meghívás egy gyilkos vacsorára, ami nem csak sztárparádé, de az összes népszerű detektívfigurát parodizálja, és még a nagy leleplezést is kifigurázza. Tulajdonképpen az animációs és élő szereplőket vegyítő Roger nyúl a pácban (1988) is ebbe a kategóriába tartozik, egy tényleg megdöbbentő végkifejlettel, valamint az egyetlen film, amiben Clouseau felügyelő (Peter Sellers) nem a Rózsaszín párduc nevű gyémántot hajkurássza, a Felügyelő életveszélyben (1964). De ne feledkezzünk meg az 1985-ös Nyomról se! A Netflix legújabb sorozata, A rezidencia ebbe sorba illeszkedik, meg kell vallani, egész ügyesen.

A Paul William Davies által írt nyolcrészes széria már az első pillanatban a feje tetejére állítja a krimi műfaját:

régi közhely, hogy a komornyik a tettes, itt azonban ő az áldozat.

Történik ugyanis, hogy holtan találják a Fehér Ház főkomornyikját (más néven: háznagy), A. B. Wyntert (Giancarlo Esposito), miközben odalent egy grandiózus díszvacsora zajlik. Rengeteg vendég, rengeteg gyanúsított, és ahogy az lenni szokott, szép lassan kiderül: mindenkinek volt oka a gyilkosságra. Na de nem is akármilyen gyilkosság ez, hanem egy klasszikus bezárt szoba rejtély, vagyis a holttestet egy olyan helyiségben találták, aminek minden ajtaja és ablaka kívülről be volt zárva. Ide márpedig egy átlagon felüli detektív kell, így a helyszínre érkezik Cordelia Cupp (Uzo Aduba), tanácsadó nyomozó – bizony ez volt a titulusa Sherlock Holmes-nak is!

A jó krimi egyik fontos kelléke a karakteres nyomozó, máris szemléltetem, miért: te is újranézed a Columbo és a Poirot epizódokat még akkor is, ha már tudod, mi az ügy megoldása? Ez elsősorban azért van, mert mindkét detektív markáns karakter, akivel jó időt tölteni, még akkor is, ha már alaposan ismerjük a sztorit, amiben szerepelnek. A rezidencia ebben a tekintetben prímán szerepel:

Cordelia Cupp érdekes, izgalmas személyiség, pikírt humorral, lenyűgöző dedukciós készséggel és különleges hobbival.

Ez utóbbi a madármegfigyelés, ami egyfelől gyakori humorforrás a sorozatban, másfelől tökéletesen passzol a nyomozó karakteréhez, hiszen elsősorban türelem, jó megfigyelőkészség és alapos háttérismeret kell hozzá.

Washington zárt ajtók mögött

Ha már szóba került a Columbo című sorozat, gondoljunk arra, hogy annak nem csak kedvenc ballonkabátos, szivarozó nyomozónk a vonzereje, hanem az is, hogy mindig valamilyen érdekes szakma vagy hobbi képviselője a gyilkos – Columbo pedig nem csak az ügyet, de ezt is alaposan feltérképezi. A rezidencia is átemeli ezt a tematikát, hiszen

nem csak gyilkossági helyszín a Fehér Ház, hanem a nyomozás is itt zajlik, aminek eredményeként Cordeliának meg kell ismernie az intézmény belső működését, hogy megértse, ki, mit, miért tett, és egyáltalán miért ölne meg bárki egy főkomornyikot.

(Az Fehér Ház bemutatása amúgy nagyban támaszkodik Kate Andersen Brower magyarul is megjelent könyvére.) A széria rendezése ötletes, gyakran úgy mutatja be a Fehér Házat, mintha az a főszakács mézeskalácsból készült makettje lenne, vagy egy háromdimenziós Cluedo társasjáték. Ez a stilizáltság viszi még közelebb a sorozatot a klasszikus detektívtörténetekhez, ahol a gyilkosság nem tragédia, hanem megoldandó rejtvény.

A rezidencia humora is ettől működik, mert hiányzik belőle minden drámai hatás, mégis alapvetően komolyan veszi a műfajt, és betartja annak szabályait – vagy legalábbis alaposan ismeri, és ha felborítja, akkor mindig nyomós okkal teszi.

Az egyetlen gond talán a játékidővel van: A rezidencia is tipikusan elnyújtott Netflix-sorozat, amiben messze nincs nyolcórányi játékidő.

Vicces, meg érdekes, de sajnos gyakran leül, és amúgy is az egyszerűbb utat választja: red herringekkel, vagyis hamis nyomokkal igyekszik fenntartani az érdeklődést. Mondjuk, azt el kell ismerni, hogy tényleg rafkós a sorozat utalásrendszere: igazi bennfentes poén, amikor arról beszélnek, hogy nem akarnak vendégeket a Vörös Szobába, mert a „vörös rossz energia”. Majd elkezdik sorolni az asszociációkat: „Vörös Hadsereg. Vörös terror. Vörös riadó. Vörösnyakúak. Vörös nász. Vörös báró.” A red herringet, vagyis a ’vörös heringet’ viszont kihagyják, de aki jártas a krimi műfajában az érti, hogy valójában erről van szó.

Ez is érdekelhet

A 10 legjobb nyomozós komédia

Ezek a filmek bizonyítják, hogy a humor és a rejtély nagyon jól passzolnak egymáshoz.

Lássuk!

Az ABC-gyilkosságok

De nem minden utalás van ennyire elrejtve, már az epizódok címei is rafinált játékra hívják a nézőt, ugyanis mindegyik egy-egy híres bűnügyi történet vagy egy krimiíró műve. Hogy mire utalnak az egyes címek, az nem mindig egyértelmű, így írásunk végére összeszedtünk egy listát a lehetséges magyarázatokkal – innentől óvatosan, mert előfordulhat némi spoiler.

1. rész: Az Usher-ház vége

Edgar Allan Poe novellája egy valaha előkelő családot mutat be, ami egy rejtélyes betegség következtében széthullik. A halál, az elmúlás témája az egyik kapcsolódási pont az epizóddal, a másik, hogy a főkomornyik halálával a Fehér Ház is „széthullik”, mivel nincs, aki összetartsa a személyzetet.

2. rész: Gyilkosság telefonhívásra

Alfred Hitchcock 1954-es filmjének címe egyfelől a titokzatos telefonhívásra utal, amit a főkomornyik kap, másfelől valószínűleg arra, hogy kiderül az ausztrál külügyminiszter és a Fehér Ház konyhafőnöke közti légyott, hiszen a Gyilkosság telefonhívásra középpontjában egy házasságtörés áll.

3. rész: Tőrbe ejtve

Ez az egyik legegyértelműbb utalás, itt magában a címben van a megfejtés, nem a Daniel Craig főszereplésével készült krimiben, mivel az epizód középpontjában a főcukrász kése áll.

4. rész: Sheila meghalt, és New Yorkban él

Itt van egy kis zavar az epizódcímekkel, ugyanis a magyar egy 1975-ös film, az eredeti angol pedig egy 1973-as alkotás, a The Last of Sheila – valószínűleg a fordító azért használt más filmcímet, mert az utóbbinak nincs magyar címe, és a lényeg úgyis a név, hiszen az epizód középpontjában a Sheila nevű inas kihallgatása áll.

5. rész: Bajok Harryvel

Ismét egy Alfred Hitchcock-film, 1955-ből, de a megfejtés itt is a címben és nem a sztoriban rejlik, mivel az Egyesül Államok elnökének tanácsadójáról, Harry Hollingerről derülnek ki fontos részletek az epizódban.

6. rész: A harmadik ember

Az Orson Welles főszereplésével készült 1949-es film noir egy gyilkossági nyomozásról szól, aminek folyamán egyszer csak előkerül a címbeli „harmadik ember”, egy szemtanú, aki jelen volt a gyilkosság idején. A cím ezúttal az epizód sztorijára utal, mivel ebben a részben derül ki, hogy volt egy személy, aki látta, hogy valaki egy holttestet vonszol a Fehér Házban.

7. rész: A mérnök hüvelykujja

Sir Arthur Conan Doyle 1892-es Sherlock Holmes-novellájának címe megint csak szó szerint értendő, mivel a nyomozás középpontjában ezúttal a Fehér Ház mérnöke, Bruce Geller áll.

8. rész: A sárga szoba titka

Gaston Leroux 1907-es regénye egy klasszikus bezárt szoba rejtély kibogozásáról szól, pont úgy, mint A rezidencia. A címbeli „sárga szoba” pedig a Fehér Ház egyik helyiségére, a Sárga Ovális Szobára utal, ugyanis Cordelia azt feltételezi, hogy valójában itt követték el a gyilkosságot, nem a billiárd szobában.